A „hatching” szó kikelést jelent. A humán embriót egy védőburok, az ún. glikoprotein membrán öleli körül, akárcsak a csirkét a tojáshéj. Az embriónak ki kell bújnia ebből a glikoprotein membránból ahhoz, hogy megtapadhasson a méhnyálkahártyában.
A kibújásra általában az embrionális fázis 5. vagy 6. napján kerül sor. Az előébrény sajnos nem mindig tud saját magától kibújni, néha segítségre van szüksége.

Ezt a speciális eljárást „asszisztált hatching”-nek nevezik, és alkalmazása kizárólag szigorú szakmai kritériumok mellett történhet. Ilyen hatching-re az alábbi esetekben van szükség:
· Az anya 35 évesnél idősebb,
·         A glikoprotein membrán mérhetően vastagabb az átlagosnál,
·         Az FSH hormon szintje magasabb, mint 10 mIU/ml
·         Fagyasztott/felmelegített embrió transzferéről van szó
·         Már két előzetes, jó minőségű embriókkal végzett transzfer ellenére sem történt teherbeesés a páciensnél.

A zónán mesterségesen létrehozott lyukak nem veszélyesek az embrióra nézve.
Az asszisztált hatching három különböző módszerrel végezhető el. Az első a mechanikai módszer, amely során egy hajszálvékony üvegkéssel bemetszik a glikoprotein membrán felszínét. Más esetben lézerrel ejtenek ugyanilyen bemetszést a glikoprotein membránon.
A harmadik az enzimatikus módszer, amely során a membrán kivékonyodását egy speciális, savas vegyhatású anyaggal érik el.
Az asszisztált hatching alkalmazása megfelelő indikáció esetén jelentősen növeli a megtapadási arányt, ezáltal pedig a sikeres IVF kezelések számát.